Pereszlényi Ádám Preparátor

Védett fajok preparáltatása

A lentebb olvasható rövid leírással a hazai, illetve nemzetközi védelem alatt álló fajok engedélyeztetésének kusza szövedékébe próbálok bepillantást nyújtani. Ezen leírás céjla csupán tájékoztatás, senkinek nem javaslom védett állatok preparáltatását és tartását. Amennyiben elpusztult, védett állatot talál, azt a Magyar Természettudományi Múzeum megfelelő gyűjteményének ajándékozhatja.

Védett és fokozottan védett fajok:

A Magyarországon élő fajok védelmét az 1996. évi LIII. törvény szabályozza. A védett fajok esetén a helyi illetékességű Környezetvédelmi Felügyelőség, a fokozottan védett fajok esetén az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. Az engedélyeztetést a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.

Az engedélykérés során közérdek vagy természetvédelmi érdek igazolása szükséges. (Közérdeket általában oktatási, tudományos vagy kulturális céllal lehet igazolni.) Az engedély benyújtásakor illetéket kell fizetni, amely mértékét a 33/2005-ös KvVM. rendelet szabályozza (43. fő sorszám) (1-10 egyed esetén 10600 Ft, 10 egyed fölött pedig 40000 Ft). A védett és fokozottan védett állatfajok listáját a 13/2001. (V. 9.) KöM. rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Védett és fokozottan védett állatfajok listája (.pdf)

Az Európai Közösségben (EK) természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok:

Az engedélyeztetés a hazai fokozottan védett fajokhoz hasonlóan történik, az engedélyeztetést a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza, az engedélykérés során az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. Az Európai Közösség által védett fajok hasznosítását a 13/2001. (V. 9.) KöM. rendelet szabja meg:

,,A 7. és a 8. számú mellékletben szereplő növény-, illetve állatfajok esetében a Tvt.* 42. § (3)–(4) bekezdése, valamint a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély – a 4/A. §-ban foglalt eltérésekkel – csak korlátozott számú példányra

  1. kutatási, oktatási célból,
  2. egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy
  3. egyéb közérdekből

adható.''

* Tvt. alatt a rendelet az 1996. évi LIII. törvényt érti.

Ezen állatfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 25000 Ft. Az Európai Közösségben védett állatfajok listáját a 13/2001. (V. 9.) KöM. rendelet 8. melléklete tartalmazza.

Az Európai Közösség által védett állatfajok listája (.pdf)

A Washingtoni egyezmény (CITES) oltalma alatt álló fajok:

A Washingtoni egyezmény a veszélyeztetett állatfajok kereskedelmének korlátozására, illetve felügyeletére jött létre, Magyarország 1985-ben írta alá. A 2003. évi XXXII. törvény rendelkezik az egyezmény kihirdetéséről, amely az egyezmény hivatalos fordítása mellett a védett fajok listáját is tartalmazza. A CITES hatálya alá mintegy 35000 állat- és növényfaj tartozik, amelyeket 3 függelékbe foglaltak. Az egyezmény az élő állatok mellett azok részeire, preparátumaira is vonatkozik.

  1. Az I. függelékben azon fajok szerepelnek, amelyek a kipusztulás szélén vannak. Nemzetközi kereskedelmük tilos, vagy csak rendkívüli esetekben engedélyezhető.
  2. A II. függelékben lévő fajok ellenőrizetlen kereskedelem esetén a kipusztulás szélére kerülhetnek. Ezen fajok kereskedelmére bizonyos kvótán belül engedély adható.
  3. A III. függelék azon fajokat tartalmazza, amelyek állománya egyes országokban veszélyeztetett, a védelmükhöz nemzetközi segítségre van szükség.

Az I. függelék összes faja, és a II. függelékben lévő emlősök, madarak és szárazföldi teknősök esetén bejelentési kötelezettség szükséges. A többi, listán szereplő faj esetében elegendő eredetigazolással rendelkezni.

A Washingtoni egyezmény a vadon élő állatok kereskedelmét korlátozza, illetve figyeli. Abban az esetben, ha egy faj az I. függelékben szerepel, de tenyészetből szármaik, az egyeddel a II. függeléknek megfelelően kell eljárni. (Akkor tekinthető egy egyed fogságban szaporítottnak, ha már az állat szülei is fogságban születtek.)

Az országba történő behozatal, és az országból történő kivitel esetén export-import engedélyt kell kérni. A CITES export-import engedélyeket a Földművelésügyi Minisztérium Cites Igazgatási Hatósága intézi. A Bejelentéseket a területileg illetékes Felügyelőségeknek kell írni. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok behozatala, illetve kivitele esetén előzetes engedély szükséges az illetékes Felügyelőségtől.

Az alábbi pdf fálj tartalmazza a CITES-es fajokat. Praktikus, ha nem csupán a faj latin neve alapján keresünk, hanem a családnév alapján is. Abban az esetben, ha a család összes faja szerepel a listán, akkor az egyes fajok nincsenek felsorolva. (Például a Cheloniidae család (tengeriteknős-félék) összes faja az I. függelékben szerepel. Ha a közönséges levesteknősre keresünk (Chelonia mydas) nem kapunk találatot, mert a táblázatban csupán Cheloniidae spp. szerepel.) A táblázat forrása: cites.org

CITES-es fajok listája (.pdf)

A CITES és az Európai Unió:

Az Európai Unióban a vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása az Európai Közösség illetékessége. A CITES-t az EU-ban rendeleteken keresztül hajtják végre, amelyek a tagországokban közvetlenül alkalmazandók. Az EU-ban hatályban lévő, a CITES-re vonatkozó rendeletek a következők:

  1. A kerettörvény: A Tanács 338/97/EK Rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által történő védelméről; valamint a rendelet azon fajokat felsoroló mellékletei, amelyeknek a kereskedelmét szabályozzák.
  2. A végrehajtási rendelet: A Bizottság 865/2006/EK Rendelete (2006. május 4.), a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

Az EU vadon élő fajok kereskedelmét szabályozó rendeletének négy melléklete van (A, B, C és D). Az A, B és C melléklet nagyjából megfelel a CITES I., II. és III. Függelékeinek, de tartalmaz a CITES által fel nem sorolt fajokat is, amelyeket az EU belső jogszabályai védenek. Az EU nem csupán alkalmazza a CITES rendelkezéseit, hanem bizonyos esetekben szigorúbb is azoknál.

Az A és B melléklet nagyjából megegyezik a CITES I. és II. függelékével, azonban egyes, a CITES II. és III. Függelékében felsorolt és az EU-ban őshonos fajokat az A melléklet tartalmazza. Az A és B mellékletben szereplő fajokkal az I. és II. függelékhez hasonlóan kell eljárni.

CITES-es és EU által védett fajokat a speciesplus.net-en könnyen lehet keresni. A keresést érdemes latin név alapján végezni.

Összefoglalás:

Egy védett faj nagy eséllyel több, fentebb említett listán is szerepelhet, ezért ritkán egyértelmű, hogy milyen engedélyeket kell a preparáláshoz kérni. Ezért engedélykérés előtt mindenképpen kérjen tájékoztatást az illetékes Főfelügyelőségtől.

Források:

- 2015. február 17.

Vissza